2015. április 7., kedd

UNATKOZOL?


Szolgálatunk egy olyan, elsősorban középiskolásoknak szóló klubot szervez, amelyen elűzheted az unalmadat! Jöhetsz egyedül, vagy a haverokkal/barátnőkkel, hidd el, hogy jól fogsz szórakozni!


Az első alkalom április 23-án, 16 órától lesz a RÉV-ben (Eger, Kolozsvári út 49.), ahol pingpong és csocsó versenyt szervezünk.

A játékosokat meglepetéssel várjuk :)

További információ: 36/518-328, 30/692-5785, egerrev@gmail.com

2015. március 20., péntek

Iskolák közti vetélkedő


     Szerdán (2015. 03.18-án) megrendezésre került a RÉV-ben az első Iskolák közötti vetélkedő, melyen az egri középiskolák 9.-10. osztályos diákjai vettek részt. A program célja a különböző legális és illegális szerek káros hatásainak megismertetése és tévhiteinek eloszlatása volt. A fiatalok kötetlen beszélgetések után ismereteik felhasználásával közösen oldottak meg ügyességi valamint logikai feladatokat, ez által is bővítve tudásukat a drogokról.


A csapatok forgó rendszerben működtek, így mindig új állomásra kerültek. Minden egyes állomáson más-más szer volt a központi téma, melyek közé tartozott például a speed, herbál, alkohol, a koffein és a nikotin is. A részt vevők jutalma egy páros mozi belépő volt.
A rendezvény nagy sikerére való tekintettel a programot szeretnénk folytatni és megismételni, minél több középiskola bevonásával.

Amennyiben érdekelnek további programjaink, kövessétek figyelemmel a facebook oldalunkat, ahol híreket, és hasonló, fiataloknak szóló eseményeket találtok majd.


2015. február 10., kedd

SZENVEDÉLY? BETEGSÉG? (SZENVEDÉLYBETEGSÉGRŐL ÁLTALÁBAN)

Az előző cikkek a megelőzést és a kialakult helyzet kezelését járták körbe. Sok esetben a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálathoz forduló szülők egyedül érkeznek gyermekük nélkül. Kétségbeesettek, tele vannak fájdalommal, vádolják gyermeküket, vagy éppen meg akarják érteni miért fordulhatott ez elő az Ő családjukban.

Aggodalom, Félelem, Bizonytalanság, Vád/önvád, Szenvedés.Minden szenvedélybetegséggel küzdő család életében megtalálhatóak ezek a szavak.
De hol kezdődött? Ki a hibás? Hol rontottam el? Teszik fel a kérdéseket a szülők, akik kezdetben talán jobban szenvednek, mint a szerhasználó gyermekeik.
Előző anyagainkban már írtunk arról, hogy mit tehet a szülő, hogy megelőzze a szerhasználatot és arról is, hogy mit tehet, ha már kialakult.

Azt viszont érdemes végig gondolni, újra és újra, hogy mivel is állunk szemben….
Kit nevezünk szenvedélybetegnek? És mi okozhat szenvedélybetegséget?
Milyen szavak jutnak eszünkbe először a szenvedély szó hallatán ?
Szerelem, tűz, boldogság…., mi mindent csinálunk szenvedélyesen? Dolgozunk, élünk, szeretünk?
Hiszen ezek pozitív dolgok… Hogy lesz ebből egy komoly pszichiátriai kórkép - Szenvedélybetegség?

Mit nevezünk szenvedélybetegségnek?
„Addikciónak, vagy szenvedélybetegségnek azokat a viselkedésformákat nevezzük, amelyek fölött a személy képtelen kontrollt gyakorolni, s ezért ezeket kényszeresen újra és újra végrehajtja, illetve amelyek a személyre – és többnyire környezetére is - káros következményekkel járnak.” (Demetrovics Zsolt)

Adódik a kérdés, mikortól beszélünk szenvedélybetegségről?
Fontos megállapítása a fenti meghatározásnak, hogy szenvedélybetegségről akkortól beszélünk, amikortól a „káros hatások” érvényesülnek akár az egyén, akár a környezete kapcsán.
Aláhúzandó az is, hogy ebben az ingoványos, nem éles határokkal elválasztott folyamatban az egyén kapcsán már BETEGségről beszélünk, mégpedig krónikus betegségről.

Szerhasználattal a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálathoz fordulók esetében a segítői folyamat fontos része minden esetben a család.

A család akkor is jelen van a felépüléssel kapcsolatos folyamatban, ha az egyén már elhagyta/ elveszítette velük a kapcsolatot, tehát fizikai/érzelmi támogatás nincsen.
A gyermekkori kapcsolatok, a családi kötelékek minden esetben fontos tényezői az egyénnek akár támogatólag vannak jelen, akár mint veszteség.
A szakirodalom megkülönböztet egészségesen működő családot és diszfunkcionális vagy társfüggő családot.

Az egészséges családban minden családtagnak tisztázott a szerepe, a szülők apa és anyaként tudnak és akarnak viselkedni. Van tekintélyük és a családon belül világosak a szabályok. A korlátok nemcsak akadályt, hanem kapaszkodót is jelentenek. A családban minden megbeszélhető, nincsenek tabu témák. Mindenkinek van feladata korához és képességéhez mérten. Az érzelmeket kimutatják és ez természetes és magától értetődő folyamatként jelentkezik a mindennapokban.
Az egészséges családban élő tagok esetében is előfordulhat akár illegális droghasználat is, de az a kipróbálásig jut el, hiszen nincsen, ami fenntartsa a használatot.
A társfüggő családok esetében azért lehet nagyobb a szerhasználat fenntartásának esélye - a szenvedélybetegség kialakulása - mert a családi játszmák átszövik a mindennapokat és az egyén illetve a család működésmódja fenntartja a szerhasználatot, annak jutalmazó jellege miatt.
Több irodalom is meghatározza a drogfogyasztás által veszélyeztetett fiatalok körét. A családnak, a barátoknak és az egész társadalomnak is van felelőssége a szerhasználat kialakulásában.
A munkanélküliség, a jövőkép bizonytalansága, a családi értékek, célok gyengülése, a felbomlott családok, a kriminalitás, az elhanyagoló, vagy túl óvó nevelés, a brutális bánásmód mind hajlamosíthatják az egyént arra, hogy szerhasználattal érezze egésznek önmagát.
Fontos tisztázni, hogy nem minden kipróbálást követ visszatérő használat, és nem minden használó válik szenvedélybeteggé.
A szerhasználat igazi okai mindig igen összetettek, ezért biztos, hogy a szenvedélybeteg esetében nem csupán az egyén önsorsrontó magatartásáról van szó. Téves állítás az, hogy a szenvedély beteg „megérdemli a sorsát”, „minek csinálta”.

A szerhasználatból való felépülés lehetősége harc a mindennapokért.
„Segíteni a drogosnak annyi, mint megtanítani élni” (Walter Kindermann) – és valóban nincs szó kevesebbről.
A fent felsorolt kiváltó okok, a család által megalapozott értékek, olyan nehezen felülírható rendszert alkotnak, amelyben nem tehet mást a szerhasználó, mint teljes egészében újraépíti önmagát a szermentes élet reményében. Ez a harc – a felépülésért vívott csata – az élet minden területére kiterjed.
Hosszú folyamat, amely buktatókkal tűzdelt.
Valamit feladni, amit nagyon szeretünk, ami teljesebbé teszi az életünket, ami a szenvedélyünk, amitől úgy érezzük, kiteljesedünk nagyon nehéz. Ha ez már megbetegít bennünket, nyomos ok lehet arra, hogy mégis megtegyük.

A szenvedélybetegséggel szembeni harcban csak az nyerhet, akinek megéri a végsőkig harcolni.

„Élni.
Ezt az egyszerű szót csak az tudja igazán ízlelgetni, aki közel került már a halálhoz, akit megcsapott a megsemmisülés szele.
Járni – végtagfájdalmak nélkül….
Nézni tiszta pupillákkal…..
Gondolkodni – szabadon anyagmentesen….”(Kály Kullay Károly)”
Felépülni sokkal egyszerűbb, ha van olyan ember, aki felsegít ha elesek….


Forrás:
Demetrovics Zsolt: Az addiktológia alapfogalmai
Kály-Kullai Károly – Hit és gyógyulás


A RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat szakemberei hétköznapokon 8-16 óra között, előzetes időpont egyeztetés után várják a segítséget kérőket.
Az intézmény elérhetőségei:
Tel: 36 518 328; 30 692 5785


Drogozik a gyerekem? - Mit tehet a szülő a megelőzés érdekében?

Az előző cikkben ahhoz próbáltunk támpontokat adni, hogy mit tehet egy szülő, ha már kialakult a probléma, és a gyereke viselkedésén a függőség jeleit észleli. Ebben a cikkben a megelőzéshez szeretnénk néhány információval hozzájárulni.

Péter 18 éves, 14 éves korától használ tudatmódosító szereket, dizájner drogokkal kezdte. Úgy érezte a szerhasználattól felszabadul, minden jobb lesz körülötte. Amikor ezek a szerek nem használtak, az alkohollal oldotta a szorongását. Arra a kérdésre, hogy miért volt szüksége ilyen fiatalon szerekre azt válaszolta, hogy a szülei soha sem dicsérték. Azt éreztették vele, hogy csak akkor szeretik, ha kiemelkedően teljesít. Nem bírta ezt a terhet……


Először is szeretnénk leszögezni, hogy a függőség egy rendkívül összetett testi-lelki és szociális probléma, amit néhány egyszerű tanáccsal nem lehet megelőzni. Abban viszont segíteni tudunk, hogy felhívjuk a figyelmet a függőség családi hátterére és néhány olyan veszélyeztető tényezőre, aminek a jelenléte már önmagában is megnöveli a drogok kipróbálásának, vagy a függőség kialakulásának akockázatát.
Gyakori probléma, hogy a szülők csak akkor kérnek segítséget, amikor már nyilvánvalóvá válik, hogy baj van. A függőség nem egyik napról a másikra, vagy az első szál füves cigi elszívása után alakul ki.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a drogfogyasztás következményeivel való riogatásnak sincs megelőző hatása, legfeljebb azokra, akik amúgy sem próbálnának ki drogokat. Egy család életében viszont előfordulhatnak olyan veszélyeztető tényezők, amivel ha nem foglalkoznak, jó eséllyel gond lesz a gyerekkel.

Juli 16 éves. A nagymamája neveli. A szülei egyszerűen itthon hagyták, mert ők úgy érezték, hogy az anyagi gondok megoldásaképpen külföldön kell pénzt keresniük. Juli nem tudja megfogalmazni, hogy miért használ herbált, de elmondása szerint nehezen jön ki idős nagymamájával és nincs olyan felnőtt akivel őszintén tudna beszélgetni..

A droghasználat kialakulásában több tényező is szerepet játszik. Amennyiben ezek közül többet is felismer, akkor érdemes szakember segítségét kérni:

  • a szülők alkoholfogyasztása, illetve droghasználata
  • a szülők érzelmi életének zavarai
  • családi traumák: haláleset, válás, súlyos betegség, börtön
  • családon belüli erőszak, lelki terror, fizikai és szexuális bántalmazás
  • a szülők szélsőséges nevelési stílusa (túlzott szigor vagy túlzott engedékenység)
  • a szülői felügyelet, vagy a szülő tartós hiánya
  • sok konfliktus a szülők között
  • több „mozaikcsalád” egymás mellett élése
  • komoly anyagi problémák
Mitől működhet jól egy család?
A függőségekkel foglalkozó szakirodalom védőfaktoroknak nevezi azokat a tényezőket, amelyek megléte hozzájárul a család lelki egészségéhez, ezen keresztül a függőségek megelőzéséhez.
  • Fontos, hogy a családtagok kimutassák érzéseiket és tudjanak beszélni róla, legyen szó pozitív vagy negatív dologról.
  • Legyen lehetőség nyíltan és őszintén kommunikálni egymással!
  • Tartsa tiszteletben a többi családtag véleményét! Egy jól működő családban mindenki véleménye egyaránt fontos.
  • Ha negatív dolgokról kell beszélni, fontos, hogy ne a másikat minősítsük, hanem a cselekedetét!
  • Adjon pozitív visszajelzéseket és dicsértet, ne csak kritikát fogalmazzon meg!
  • Legyenek egyértelmű szabályok és elvárások, amik betartatásánál legyünk következetesek!
  • Amikor tehetjük, szervezzünk minél több közös programot a családdal!
  • A családi szokások és rituálék állandóságot jelentenek a családtagoknak.
  • Legyen mindenkinek a korához és a képességeihez mérten valamilyen feladata, ami felelősséggel is jár.

Edit 22 éves. 8 éve rendszeresen használ mindenféle kábítószert és alkoholt is. Jó módú családba született, ahol a mai napig támogatást kap. A szülei minden lépését figyelik és óvják a mai napig. Tudja, bármit megtehet, otthon segíteni fognak, hogy megoldja a hibákat. Számos esetben rendőrségi és bírósági ügyekből is jól jött ki, eddig mindig megúszta…..
Egy egészségesen működő családban is előfordulhat, hogy a gyerek kipróbál valamilyen drogot, de a legtöbb esetben ebből nem lesz rendszeres használat, vagy függőség. Itt ugyanis nincsenek meg azok a veszélyeztető tényezők, amik fenntartanák a gyerek droghasználatát.
Egy kamaszkorú gyerek nevelése számos kihívással jár. Emellettsok szülő a család létfenntartásáért küzd, vagy másgondok is nehezítik az életét. Amennyiben ön is hasonló problémákkal küzd, vagy tanácstalannak érzi magát, forduljon bizalommal a RÉV-hez, ahol ingyenesen és titoktartás mellett kaphat választ kérdéseire. A büntetés és a fenyegetés legtöbbször nem használ, viszont a szakemberek valódi segítséget nyújthatnak a családnak a megelőzésben és a kezelésben.
A szolgálat munkatársai időpont egyeztetést követően, hétköznapokon 8-16 óra között tudják fogadni a segítséget kérőket.

Az intézmény elérhetőségei:

Főegyházmegyei Karitász Központ Eger
RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat

3300 Eger, Kolozsvári út 49. 
Tel: 36 518 328; 30 692 5785 


Forrás:

Drogozik a gyerekem? - Mit tehet a szülő, ha már baj van?




A RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat Egriprogramokon induló cikksorozatának első része a szülőknek szól. Az utóbbi időben egyre többen keresik fel a RÉV-et serdülőkorú gyerekük drogfogyasztása miatt. A szakemberek azt tapasztalják, hogy legtöbb esetben a szülők csak akkor kérnek segítséget, ha a helyzet már tarthatatlanná válik. Mit tehet, ha drogfogyasztás jeleit tapasztalja gyermekén?
kp_szl_1
Valami megváltozott a gyerek viselkedésében? Az utóbbi időben feledékenyebb, lustább, vagy befelé forduló lett? A serdülőkor számos testi és lelki változással jár együtt. Nem feltétlenül kell egyből droghasználatra gyanakodni, mert sok esetben csak a kamaszkorral együtt járó nehézségekről van szó. Vannak azonban bizonyos jelek, amiből ha egyszerre többet is észlel gyerekén, akkor jó eséllyel feltételezhető, hogy valamilyen bódító hatású szer áll a háttérben.

Mik lehetnek a drogfogyasztás jelei?
-          Gyakran váltakozó hangulat
-          Eufória, ok nélküli feldobottság, nevetés
-          Összefüggéstelen beszéd
-          Tanulmányi eredmény romlása, iskolai hiányzások
-          Alvásproblémák, lassúság, fáradtság
-          Közönyösség
-          Depresszió
-          Agresszív viselkedés, dührohamok
-          Drogfogyasztásra utaló eszközök Pl.: fehér port, vagy növényi törmeléket tartalmazó csomagolók (aromazáró tasak, alufólia)

Mit tehet, ha drogra gyanakszik?

Beszéljenek nyíltan a problémáról!

Ha azt feltételezi, hogy gyermeke kábítószert fogyaszt, akkor legyen nyitott és kezdeményezzen vele beszélgetést! Az őszinteség és a gyerek mondanivalójának meghallgatása hatásosabb, mint a hatalmi szó, vagy a kioktatás.

Ne kémkedjen a gyerek után!
Az aggodalom érzése sokszor arra készíteti a szülőket, hogy elkezdjék ellenőrizni a gyereket, átkutassák a szobáját, ruháit, belépjenek az email vagy Facebook fiókjába, hátha valami gyanús dolgot találnak. Ez gyakran a bizalom elvesztéséhez és ellenséges indulatokhoz vezet. Fontos megérteni, hogy fenyegetőzéssel, vagy szobafogsággal nem tudjuk megoldani a problémát, legfeljebb azt érjük el, hogy a továbbiakban ne fogadja el tőlünk a segítséget.


Ne legyen partner a függőség fenntartásában!
Sok szülő esik abba a hibába, hogy rendszeresen falaz a gyerekének, ha az bajba kerül. Az iskolai hiányzások leigazolása, a tartozások kifizetése nem oldja meg a problémát. A felelősség átvállalása legtöbbször abból a tehetetlenségből ered, hogy a szülő nem tudja, hogy mi lenne a megoldás, vagy nem mer szembe nézni a problémával, de valamilyen módon mégis szeretné rendezni a helyzetet. Ez a fajta szülői magatartás azért lehet veszélyes, mert hozzájárul, hogy a gyerek még jobban elmélyüljön a szenvedélyében. Ha azt feltételezi, hogy drogra kell a pénz, akkor ne adjon kölcsön, vagy zsebpénz előleget! Legyenek egyértelmű határok! Ne hagyja, hogy a gyereke lopjon otthonról, agresszívan viselkedjen, vagy bántalmazza önt! Fontos megérteni, hogy szülőkéntne védje meg folyamatosan gyerekét a tettei következményeitől, főleg, ha azok már saját magát vagy a környezetét is veszélyeztetik. Ha ez mégis bekövetkezik, akkor kérje minél hamarabb szakember segítségét!

Kérjen segítséget a RÉV munkatársaitól!
A gyerek problémája az egész család problémája is. Sok esetben még csak a szülő motivált a helyzet megoldására, hiszen ő az, akit közvetlenül érint a gyerek viselkedése. Ilyenkor valószínű, hogy a gyerek még hallani sem akar a segítségről, vagy tagadja, hogy baj lenne. Ebben az esetben fontos, hogy a szülő megértse a saját szerepét és felelősségét a változás folyamatában. Szülőként nem könnyű feladat annak az elfogadása, hogy akkor is szerepük lehet a gyógyulásban, ha látszólag nem is velük, hanem a gyerekük viselkedésével van a probléma. A tapasztalat azt mutatja, hogy sokkal nagyobb az esély a felépülésre, ha a család is támogatja a fiatalt. Ezt leginkább azzal tehetik meg, ha éreztetik, hogy mellette állnak, és a szülők is szakemberhez fordulnak.

Amennyiben ön is hasonló problémával küzd, vagy tanácstalannak érzi magát, forduljon bizalommal a RÉV szakembereihez, ahol ingyenesen és titoktartás mellett kaphat választ kérdéseire.

A szolgálat munkatársai időpont egyeztetést követően, hétköznapokon 8-16 óra között tudják fogadni a segítséget kérőket.




Az intézmény elérhetőségei:

Főegyházmegyei Karitász Központ Eger
RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat

3300 Eger, Kolozsvári út 49. 
Tel: 36 518 328; 30 692 5785
E-mail: egerrev@t-online.hu
www.egerrev.hu